Eddig mindig azt válaszoltam, ha valaki kérdezte, hogy Angliában merre lakom, hogy a világ vége után kettővel.
Valóban így is gondoltam. Hiszen Darlington, az észak-kelet angliai kisváros már szinte nincs is a térképen! Mert a magyarok, akik azt hallják, hogy az ismerősük Angliában lakik, egyből Londonra asszociálnak. Hát kérem szépen, tőlünk London kb. 5 órányi vezetésre van, délre. Autópályán. Nagyon jó minőségű autópályán!
A mai napon azonban felülírtam eddigi véleményemet. Van még a világvégén túl is hely. Nem is akármilyen!
Highland, a skóciai felvidék!
Szeretjük tartalmasan tölteni a szabadságunkat. Ennek oka főleg az, hogy nagyon kevés a közös szabadidőnk és egyáltalán nem tőlünk függ, hogy mikor adódnak meg ezek a ritka idők.
Egy előnye viszont van: Férj nagyjából tudja, hogy mikor tud szabadságra menni, így előre tervezhető ez a pár nap.
Mivel Angliában az ősz általában esős (újat mondtam, ugye?), így két lehetőségünk kínálkozott:
1. Melegebb éghajlatra megyünk (talán többen el is küldtek minket már arra felé 😀 )
2. „Ha lúd, legyen kövér” alapon: még hidegebb és esősebb hely felé vesszük az irányt.
Mi az utóbbit választottuk: Irány Skócia! Hurrá, 4 teljes napunk van a felfedezésre.
Döntésünket tett követte: körülnéztünk a neten, hogy mit érdemes megnézni a környéken és milyen szálláshelyek kínálják magukat?
Meglepően széles a kínálat szálláshelyek tekintetében. Ami számunkra fontos volt a free wifi (most is azt használom 😀 ), az ingyenes parkolás és a szobához tartozó reggeli.
Az Egyesült Királyságban a vendéglátás, azon belül a szálláshely szolgáltatás igen magas színvonalú. Az utazó szinte 100 %-ig biztos lehet abban, hogy tiszta, kényelmes, szép és élvezhető szobát kap. Rengeteg vállalkozás épül erre az ágra. Nagy a konkurencia, de elsősorban nem emiatt jók a kínált helyek. Inkább amiatt, hogy itt nemzedékek élnek ebből a bizniszből. A turistákat megelőzve a múlt század közepéig a kereskedők vették igénybe ezt a szolgáltatást. Mára teljesen modernizált és ár-érték arányban minden igényt kielégítő nívójú lehetőséget kínálnak az ebben az ágazatban működő vállalkozások.
A keresőbe beállítva ezeket a paramétereket és a kirándulás időpontját, jobbnál jobb ajánlatok közül választhattunk. A döntést valóban emocionálisan, a feltöltött képek, feedback-ek és persze a szimpátia alapján hoztuk meg.
Az indulás előtt nagyjából két héttel korábban foglaltuk le a szállásunkat. Nem kellett előre fizetni és 3 nappal a foglalt időpont előtt, díjmentesen visszamondhattuk volna a bookolást. De szerencsére erre nem kerül t sor! Fizetni majd a szoba elhagyásakor kell.
Ennyi tervezés, előszervezés után végre eljött az indulás előtti nap. Férj késő estig dolgozott, így én egésznap előkészülhettem az indulásra.
A ruhák adottak: mindenből a legmelegebbet , legvastagabbat csomagoltuk. Bár az előrejelzések alapján a hőmérő alig 3-5 fokkal mutattak kevesebbet Highlandon, mint Darlingtonban, nem hittünk a számoknak 🙂
Mivel én nem ehetek akármit, oda kell figyelnem az ételek összetevőire, egy ilyen utazás gondos előkészületet igényel.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy az utazást megelőző napon sütök-főzök. Szerencsére Férj is – szakács létére 😀 – megeszi amit én, így nem kell több fajta menüt készítenem.
Glutén-cukor-tej-keményítő-hüvelyes mentes a diétám. Mondjuk ki: Paleo. Sőt: Ketogén.
De ez a post most nem a diétáról szól, így a részleteket mellőzöm.
Annyi legyen elég, hogy degeszre tömött hűtőtáskával és megpakolt csomagtartóval indultunk.
Az útról és a skóciai élményekről olvassatok tovább! Jövök a kalandokkal!
Foto: internet
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: