Rántott gombaaaaaaa!

Hetek óta gombát eszünk. Annyira szép, finom és jóárasított gombát lehet kapni, ahová vásárolni járunk, hogy egyszerűen nem lehetett kihagyni. Volt eddig gombás húsgombóc (a paradicsomos húsgombóc továbbgondolt verziója), gombapörkölt, sült gomba, gombás rántotta… ma délben a hűtőből megint két csomag gusztusos gomba vigyorgott rám. Imádom a gombát, az über kedvenc azonban a rántott gomba. Azt akartam már korábban is megpaleosítani. Az a fránya panír… low carb (szénhitrát csökkentett), lisztből meg sem próbáltam, mert még Otthon aranyárban vettem két csomagot és erősen fogytán van. Több dolgot kísérleteztem vele, ami nem lett jó… nem szerettem volna a nagyon vágyott rántott gombát is elkalapálni vele. Többször használok darált zabpelyhet (itt porridge fedőnéven bújkál), de az erősen kompromisszumos a paleoban, így tovább keresgéltem. Nagyon kedves magyar, Erika nevű barátnőm elköltözött innen északról, ami már eleve megindokolná azt, hogy bánatevéssel vigasztalódjak 🙂 De nem tettem, kerestem a tökéletes lisztpótlót. Végül is Erika adta akaratlanul az ötletet, amivel ma a tökéletes paleo rántott gomba megvalósult. Mivel Ő is az egészséges étrend híve, egy-két nagyon hasznos alapanyagot rám hagyományozott. Az ajándék csomagban volt két zacskó valami. Valami, amit első látásra mustármagként értelmeztem. Aztán elolvastam mi is a neve. Na, attól sem lettem okosabb. Úgy hívják, hogy QUINOA. Mivel google nekem is a barátom, utána néztem, ki is ő? Először is, nyugodtan hívhatjuk Kionának. Dél-amerikai gabonaféle, ami gluténmentes, lúgosít, magas a fehérje és vitamintartama. Általában köretként, rizs vagy tészta helyett használják. Általában. Én már láttam a több ezer gombostűfejnyi golyócskán, hogy jóban leszünk, de nem ebben az állapotában. Megismertettem a hozzám korban illő kávédarálóval és lisztté őröltem. Nagyon jól bírta, pillanatok alatt porrá vált. Szeretem, ha nem kell sokat vacakolni, ha már az ötlet és az elhatározás megvan, gyorsan szeretek a tettek mezejére lépni. Az eszembe sem jutott, hogy a hagyományos panír harmadik elemét, a zsemlemorzsát is kiváltsam valamivel (pedig lehet), amolyan “párizsiasan” bundáztam be a gombákat. Felvertem egy tojást pici sóval, annyi quinoa-t (sosem fogom megjegyezni a nevét a kis aranyosnak 😀 ), tettem bele, hogy a palacsinta tésztánál egy gondolatnyival sűrűbb tésztát kapjak. Óvatos duhaj lévén először csak 6-8 gomba lábacskáját forgattam bele a masszába, a kalapokat még nem. Mert mi lesz, ha ez az izé még sem jó “panírnak”? Vagy csupán rossz ízű? Dehogy dobálom ki a finom gombákat! Lesz belőle gombapörkölt (újra…). De szerencsére ma rántott gomba volt az ebéd! Mivel a paleoban inkább zsírt használunk, mint olajat, múltheti szerzeményem is debütált. Marhazsírban sütöttem meg őket. Itt Angliában nagyon sok a marha (tudom Otthon sincs belőlük hiány… 😀 ), szinte mindenhol friss marha-alkatrészekhez lehet hozzájutni. Otthon nem éppen népszerű a marhazsír. Itt azért elolvastam, hogy kifejezetten sütéshez ajánlják azt a fajtát, amit megvettem. Egyáltalán nem faggyús, illatmentes, a lábosban remekül viselkedett. Normál idő alatt felforrósodott, nem fröcsögött, nem füstölt és nem volt forrón sem szaga. Beledobáltam a “bepanírozott” gomba lábakat (na jó: szárakat), és teljesen normál idő alatt kisültek. Alig vártam, hogy megkóstoljam! Szerencsémre mindent kóstolok (hiszen a főzést én nem szakmaként tanultam, fogalmam sincs az arányokról), a tojásos tészta szerintem sótlan volt. Után sóztam. Annyira elégedett voltam az eredménnyel, hogy végül a kalapok is rántott gombafejként végezték! Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy feltálaltam az egészet. A végeredményről azért nem készült fénykép, mert mikor észbe kaptam, hogy nem csináltam fotót, már csak a zsírfogó szalvéta és néhány “panír” morzsa maradt. Ez viszont azt jelenti, hogy 1. Vagy olyan éhesek voltunk, hogy bármit felfaltunk volna, vagy 2. Tényleg jól sikerült az első kísérlet. Csak annyit mondok: fogunk még paleos rántott gombát enni 🙂